'04
Superbrands 2004
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'05
Superbrands 2005
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'06
Coolbrands 2006
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'07
Superbrands 2007
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'08
Superbrands 2008
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'09
Superbrands 2009
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'10
Superbrands 2010
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'11
Superbrands 2011
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'12
Superbrands 2012
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'13
Superbrands 2013
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'14
Superbrands 2014
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'15
Superbrands 2015
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'16
Superbrands 2016
bizottság, díjazottak, könyv, gála
'17
Superbrands 2017
bizottság, díjazottak, könyv, gála
2016 november 15.

Mesélő édesanyák – a maguk mögött hagyott elszigeteltség

Az Egység a Különféleségben Közhasznú Alapítvány keretében működő Meséd (Mesélő Édesanyák) program valóban érdemi módon segíti a társadalom peremvidékén egyensúlyozni kényszerülő roma édesanyákat – méltán érdemelte ki, hogy elnyerje a Superbrands 2016-os támogatását.

Lehet-e tenni hatásos módon a társadalom peremére szorultakért, megkönnyítve számukra – és a ciklikusságból kitörve következő nemzedékeik számára – a változást, ösztönözve őket a saját magukba vetett hit visszaszerzésére? A dolog olykor egyszerűbb, mint gondolnánk – vallja Furugh Switzer, a Meséd (Mesélő Édesanyák – Story Telling Mothers) program elindítója –: egy mesekönyvet kell adni a roma anyukák kezébe, és először őket kell megtanítani megérteni, megélni a látottakat-olvasottakat, hogy aztán át tudják adni ezeket az ismereteket az otthonaikban nevelt gyermekeknek.

Mivel klasszikus könyveket használnak, azokat nem mindig lehet beszerezni a szokásos kereskedelmi csatornákon, így adomány is alig érkezhet ebben a formában. Ezek a könyvek többnyire gazdagon illusztrált, viszonylag kevés szöveget – de azon belül fontos üzenetet – hordozó kiadványok – és valamennyi vadonatúj. Annak is nagyon örülnek tehát, ha a kiadók egyedi kedvezményeiben részesülhetnek vásárláskor.

A Meséd projekt 2003-as indulása óta – 2006-tól az Egység a Különféleségben Alapítvány égisze alatt – országszerte mintegy 35 településen közel 500 anyuka képzését karolta fel, a helyi önkormányzatokkal együttműködve és a Nyílt Társadalom Intézet, valamint a Roma Oktatási Alap további támogatásával.

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ha a kisgyermekeknek mesét olvasnak, képessé válnak arra, hogy beilleszkedjenek az iskola életébe, ott jobban teljesítsenek, és tovább maradjanak meg a rendszerben. A Meséd program megkísérli elérni a kisgyermekes anyákat, és arra törekszik, hogy pozitív beállítottságot alakítson ki bennük a könyvekkel és az olvasással szemben, ami természetes módon és közvetlenül hatással lesz a gyermekeikre. A hatéves és ennél kisebb gyermekek koncentráló képessége és képzelőereje erőteljesebben fejlődik, ha mesét olvasunk nekik.

Maga a módszertan sokat fejlődött az eltelt 13 év során. Először csak egy három hónapos projektet indítottak, az időtartam mára megháromszorozódott. Az így már kilenc hónapon át tartó program három fázisból áll: az első az olvasási készségek fejlesztéséé, a második az írásé, míg a harmadik az életszerű szituációk begyakorlására hivatott. Például, hogy egy állásinterjú alkalmával hogyan kell fellépni, mit kell mondani az orvosnak, az iskolaigazgatónak vagy a tanárnak. Ebben a szakaszban az édesanyák részt vesznek valami olyan tevékenységben is, ami szolgálatot jelent a közösségben, az őket körülvevő társadalomban. A Meséd egyik fontos célkitűzése, hogy ösztönözze és előkészítse az anyákat saját maguk további képzésére. (A Meséd program mellett ösztöndíjjal is igyekeznek segíteni, ennek keretében minden évben tíz roma – vagy hátrányos helyzetű – diákot támogatnak. És bár az egyenként kifizetett tíz-tizenkétezer forint nem nagy összeg, de arra elegendő, hogy hozzájáruljon az iskolavégzéshez szükséges eszközök beszerzéséhez.)

A tevékenységet úgy kell elképzelni, hogy nincs semmiféle stáb, a modell a tudásmegosztásra épül. Furugh Switzer a képzés vezetőjeként oktatja a roma anyukákat, akik pedig facilitátorként viszik a projektet: továbbadják a megszerzett tudást egymásnak. Magyarországon már számos képzett Meséd-csoportvezető tevékenykedik, az ő önbecsülésük visszaszerzését az is nagymértékben segíti, hogy egyfajta „főállásban” dolgoznak, az alapítvány rendszeres jövedelmet nyújtva ismeri el tevékenységük értékét.

Furugh Switzer szerint az igények jóval túlmutatnak a programba eddig bevont 35 településen, úgy gondolja, megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy akár az egész országra kiterjedve működjön. A projekt nem tekinthető költségesnek, hatásossága viszont elvitathatatlan. Azoknak az anyukáknak kínál felbecsülhetetlen segítséget, akik kisgyermekeiket nevelik – elszigetelve, leginkább kis falusi – otthonaikban. Az elszegényedettség ugyanakkor nem csupán a roma közösségeket jellemzi napjaink Magyarországán: ahol a Meséd működik, mindenütt van egy-két olyan csoport, amelynek tagjai nem roma, de hátrányos helyzetű anyukák. A több felől érkezők pillanatok alatt belátták, hogy kulturális gyökereiktől függetlenül ugyanolyanok a problémáik. A program nemzetközi, és mindenütt nagyon jól működik, az anyukák mindenhol örülnek neki, tanulnak és fejlődnek.

Évek múltán visszatérve egy-egy korábbi programhelyszínre a képzés vezetője örömmel tapasztalta, hogy az anyukák „felnőttek”: viselkedésükön, megjelenésükön, fellépésükön is jótékony – és nem múló – hatást gyakoroltak az együtt töltött órák. Az a heti egy nap, amikor kiszabadulhattak a mindennapi rutinból, és az agyukat használhatták saját fejlődésüket segítve elő. A program sikerét jól mutatja, hogy számos helyen egyszerűen nincs vége a kilenc hónap elteltével: az anyukák a kialakult ritmus szerint továbbra is találkoznak, és megosztják ismereteiket egymással. Igazi közösségek épülnek a legelszigeteltebb kis helységekben is.

A programban részt vevő anyukák többnyire alig néhány évet töltöttek iskolapadban. Elementáris élmény tehát számukra újra felfedezni egyébként meglévő tehetségüket, amiről a program során tehetnek tanúbizonyságot. Sokan közülük olyan motivációt kapnak, hogy megérlelik magukban az elhatározást, és visszatérnek az iskolapadba, befejezni tanulmányaikat: érettségit tesznek, szakmát szereznek. Rájönnek, hogy valójában ügyesek, okosak, és hogy korrigálható az a mulasztás, amelyet a saját képességeikkel kapcsolatos kishitűség motivált. És valódi sikerélményre tesznek szert ugyanazon a helyszínen, ahonnan korábban megfutamodtak: milyen nagyszerűen tudnak olvasni-írni, kifejezni magukat. Az így megszerzett – visszaszerzett – magabiztossággal tudják meghozni döntéseiket a hétköznapokban is. Van egy olyan program, amelynek keretében hat-hét hónap elteltével közösen látogatnak meg egy óvodát. Engedélyt kérnek és kapnak arra, hogy az anyukák meséket olvashassanak a közösségnek. Csodálatos élmény számukra, amikor a kisgyermekek alkotta közönség soraiban ülő nevelők-intézményigazgatók őszintén elismerik rátermettségüket, azt, ahogyan a gyerekek csoportjához viszonyulnak, ahogyan kommunikálnak velük. Ez is hatalmas motiváló erőt jelent a továbbtanuláshoz, az önmagukba vetett – visszaszerzett – hit fenntartásához.

November 24-én, a Superbrands Gálán, a résztvevők találkozhatnak személyesen is az alapítóval és a szervezet munkatársaival.

Ahol minden forintnyi támogatás hasznosul

Egység a Különféleségben Közhasznú Alapítvány
Bankszámlaszám: 11702036-20707266 
IBAN: HU47 1170 2036 2070 7266 0000 0000
Swift OTPVHUHB